CheRunaway chibi

Mert ebből aztán muszáj volt chibi változatot is rajzolni. owo Jézusom. Egyébként nagyon fucklogic az egész, mert oké, hogy Cherry elszökik, de minek az a 6 számmal nagyobb csuklyás izé, ha a szárnyai így is látszanak...? xddddd Én nem beszámítható állapotban voltam, amikor ezt kigondoltam, már nem azért... az meg csak még furább, hogy... ((na, figyeljetek, regényt írok)) kiszíneztem, gondoltam hagyom egy kicsit száradni, addig nézek valamit, eszembe jut, hogy direkt estére hagytam a Tokyo Ghoul 2. részét (mert az elsőt hajnali egykor néztem meg, és az úgy nagyon jó volt, szóval a többi részt is este nézzük, teljes sötétségben *-*), volt úgy talán... fél 12? A lényeg, hogy megnéztem, visszaültem a rajzhoz, hogy a körvonalakkal elszöszmötöljek még egy kicsit~ És CHERUNRAJZOLÁS közben mindenféle véres gondolataim voltak, dedede... Cherun. És a vér. Két teljesen külön világ. Szóval... ok. És így nagyban elvagyok a jó kis gondolataimmal, hallom, hogy valaki kint van a konyhában, bezárja az ajtót. Azt hittem, hogy Apa az, mert ő szokta bezárni az ajtót, így nem aggódtam, mivel ő békén hagy, és nem szól, hogy ideje lenne aludni. xD Erre hirtelen valami koppan az ajtóm üvegén, hát még szép, hogy két és fél millimétert belehúzok Cherry ruhájába, ott gyorsan próbálok csinálni vele valamit, ne legyen feltűnő. ˇˇ Anya közben benyit a szobámba, de azt nem értem, hogy mire volt jó az a "koppantok egyet az üvegen", mikor ő sem szereti, ha öcsém az üvegen kopogtat, de áh. A frászt hozta rám, mert egyáltalán nem számítottam rá. xD Aztán elmegy, és eszembe jut, hogy ja hát én épp ezen, meg ezen gondolkoztam, hát nem csoda, hogy az az értelmetlen koppanás megijesztett. xd Mondjuk annyira nem volt vészes, mert "csak" 2.5 mm. x'3

Neptun ~ OlivyMurderer